Venczel Viki: Nap süt rám a réten

Nap süt rám a réten,
fénye mutatja az utam az erdőben,
Tündérek, Dévák táncolnak körülöttem,
hívnak, szólítanak,
csengő hangjukon dalolnak.

Pillangók, méhek szállnak virágról-virágra,
vörösre, korallra, aranyra, narancsra, sárgára.
Nap süt rám a réten,
fényével mutatja a rügyeket, szirmokat, levél táncokat.

Pillangók, méhek szállnak virágról-virágra,
mindenféle zöldre, türkizre, mélykékre, lilára.
Nap süt rám a réten,
fényével világít,
a fűszálon csillámlik.

Pillangók, méhek, madarak,
szállnak ágról-ágra,
virágról-virágra,
fehér szirmokra, rózsaszín álmokra.

Tündérek, Dévák táncolnak körülöttem,
hívnak, szólítanak, csengő hangjukon dalolnak.
Táncolok, dalolok velük.

Pillangók, méhek szállnak virágról-virágra,
ezzel jelzik mit szedjek a kosárba.
Táncolok, dalolok,
gyönyörködöm bennük,
varázslatos illatok szállnak...

Nap süt rám a réten,
Földanya üzenetét érzem,
hálával telik meg a szívem.
Táncolok, dalolok,
gyönyörködöm bennük,
Köszönöm, hogy itt élek velük.

/Venczel Viki/