Tűz vagyok

47.
Tűz vagyok
Hol pislákolok,
hol vulkánként kitörök.
Velem melegíted ételedet
és én télen átölelem sejtjeidet.
Szeretsz velem,
körém ülsz.
Félsz tőlem, sötétülsz.
Áhítattal nézel vagy meditálsz velem,
vagy megijedsz, s elfutsz előlem.
Egy parányi szikra is elég,
hogy fellobbanjon bennem az erő,
de ha ez nincsen,
napokig kialszom,
s várom, hogy a parázs újra lángra kapjon.
Kedves barátom,
Ne félj tőlem!
Élj velem!
Én vagyok a védelem.

/Venczel Viki/