Közeledsz felém

14.
Szerelem tűze ég,
messziről érzem,
hogy közeledsz felém.
Rád vártam rég,
magként, bennem volt a lét,
éreztem találkozunk még.
Gyökerem nem enged,
te mégis,közeledsz felém.
Mielőtt megjöttél,tudtam, hogy létezel,
éreztem belül,
hogy közeledsz felém.
Tudtam, hogy egyszer,
megtalálsz, rámtalálsz,
és soha többénem engedsz el engem.
Közelebb hajolsz,
éppen csak érintesz,
bennem forr, izzik a vágy,
milyen régóta vártam rád!
Simítod arcom,
két kezedben tartod,
ajkad hozzám ér,
csókot lehelsz a bőrőmre,
te is erre vártál rég!
Varázslatos percek,
levelek röppennek,
szemembe nézel némán,
szerelmesen gondolsz én rám.
Bizsereg, perzsel a levegő,
ez az érzés oly felemelő,
szinte már lebegő,
boldog velünk együtt a teremtő.
A szerelem pillanatai ezek,
csak nézlek és fogom a kezed,
közelebb hajolsz,
s csókolsz szüntelen...
becsukom...,
s becsukod szemed,
lelkünk egy és végtelen.

/Venczel Viki/ 

                                                        ehhez a két képhez írtam, a dallama később született